Port Nyanzaru
 | |
| Térség | Chult |
|---|---|
| Népesség | 12 000 |
Ahogy kimentek a hajódekkre, meglátjátok Nyanzaru kikötővárosát, ahogy a tűző nap fénye tükröződik a város dombjairól. A keleti domb tetején (tőletek balra) egy aranykupola csillog a fényben, egyáltalán nem takarja ki az a hatalmas fal, ami a város kikötőjét védi. A fal tetején színes napellenzők vannak kifeszítve.
Szép lassan átsodródtok a falon túl, Arnold kapitány éppen parancsolgat a két srácnak akik sebesen oldozzák ki a vitorlák köteleit. A súlyos kifeszített lánc alatt átsuhanva beértek egy öbölbe, amit Nyanzaru városa vesz körül. A lánc a fal végén álló világítótorony aljzatából egy szembelévő szirten álló épület tornyába megy át. Az öböl közepén egy párducbőrt viselő chulti bajnok kőszobra ékeskedik aki kardját a magasba emeli, amit ti messziről, nyugat felől (jobbról) kerültök meg. A kikötőhöz beérve a város alsó utcái és a partszakasztól beljebb ágaskodó dombok fognak körbe titeket. Az épületek közel-keleti stílusú házikók, afrikai beütésű kunyhók, néhol favellás ízben egymás hegyén hátán lévő lakások, indiai stílusú mintázatokkal, díszítéssel, illetve előfordulnak nagy kupolás építmények és ősinek kinéző, közép-amerikai zikkuratok.
A kikötő ismerős hangjai zendülnek fel, ahogy beljebb értek - nyikorgó kötelek, csapkodó hullámok, macskaköveken guruló nehéz hordók koncertje keveredik az ismeretlen nyelven kiabáló és káromkodó hangokkal. Ez a nyelv -vagy nyelvek- tele van csattogással, klikkeléssel, ritmusos szavakkal, amelyek szinte zenei hangzást adnak nekik. Ahogy beértek a száraz dokkhoz, a sós tenger és a kátrány szaga szép lassan kiegészül az ismeretlen fűszerek, egzotikus gyümölcsök és füstölők illatával..
Mindezeken túl Nyanzaru kikötője a színek robbanása. Az épületek a kék és a zöld élénk árnyalataira vannak festve, narancssárga és lazacrózsaszínben pompáznak. A kőfalak hüllők, vadállatok, és mitikus hősök szimbólumaival vannak kifaragva. Egyes épületeket lombos, virágos indák borítanak. Az utcasarkokon zenészek szórakoztatják a sürgő tömeget. A kocsikat dinoszauruszok húzzák, van, aki megüli őket. Az egyik tüskés hátú dínó tüskéiről egy mozgó árus fánkot árul. Egy dínójelmezes forma színes tollakban kerget egy csapat gyereket, akik visítva kacagnak és futkorásznak az árusok között. Az egész város élettel teli, az emberek nevetnek és káromkodnak, kiabálnak és énekelnek.
