Ricardus Desidiōsus
 | |
| Játékbeli adatok | |
|---|---|
| Egyéb ismert neve(i) | Signifer Ricardus Desidiōdus |
| Nem | Férfi |
| Faj | Human |
| Osztály | Paladin |
| Foglalkozás | Freelancer, ex-hittérítő |
| Háttér | Traveller |
| Irányultság | Neutral good |
| Megjelenés | |
| Kor | 42 |
| Magasság | 180 |
| Súly | 75 |
| Szemek | Kettő |
| Bőr | Egyértelműen van neki. |
| Haj | Középhosszú |
| Arcszőrzet | Szakáll |
| Technikai adatok | |
| Szerző | Csongor |
| Kaland forrás | Tomb of Annihilation |
Ricardus Desidiōsus (barátainak, ha éppen vannak neki, csak Rico) paladin, a Legio Ferreus Molossus egykori légiósa utazó kalandorként tengeti életét. Hittérítő múltját hátrahagyva járja a világot és keresi útját és szent hitének valódi jelentését. És trombitál. Sokat. De tényleg nagyon.
Tulajdonságok
Megjelenés
Rico többnyire szolgálati idejéből megmaradt ruháit viseli: fekete köpenyt és láncinget, alatta szíve fölött viselvén paladin közösségének szent szimbólumát. Jobbján egyszerű, de jól megmunkált, hosszú acél kard, balján egykezes pöröly lóg, melyekhez kisebb, kör alakú légiós pajzs társul.
Hátán köznapi utazó ruháival és kalandor életéhez elengedhetetlen holmikkal tömött zsákja feszít. Vállán átvetve legbecsesebb kincse és egyben hűséges utazótársa, egy szárnykürt fityeg. A bronz fényben csillogó hangszer, melyet Rico úgy szeret fújni, nagy szerepet játszott abban, hogy a paladin ez idáig (többnyire) ép ésszel vészelte át hosszú évek óta tartó magányos kalandozásait. Különös véletlen, hogy amikor mégsem volt egyedül, ugyanezen trombitával kergette társait az őrületbe.
Gesztenyebarna, hosszú haja és szakálla között virító szemeivel gyakran maga elé révedve, vagy a távolt kémlelve burkolózik saját gondolataiba, fohászkodva, néha még olyankor is, ha nincs egyedül. Halandó ember léte ellenére zöld szemét gyakran barnának látják, de volt, aki bizonyos szögből nézve a kékre esküdött.
Személyiség
Ha Rico egyéniségét szeretnénk tömören összefoglalni, azt a következőképpen tehetnénk: aurora mediocritas.
Lényegében életvidám és barátságos, gyakran mégis zárkózott. Megvan a másokba vetett alapvető bizalma, de mindig van nála kéznél egy egészséges adag bizalmatlanság. Habár béketűrő ember, kielégült sóhajjal nyugtázza azokat a csütörtök esti bunyókat. Sokat jelent számára a csend és nyugalom, de ha egyszer rázendít, kő kövön nem marad. Életét a vallásnak szentelte (vagy fogalmazzunk inkább úgy, tették ezt azok, akik gyermekkorában lepasszolták a légiónak), ám képes megkérdőjelezni azokat a dolgokat, amiket meg szokás kérdőjelezni, amikor olyanokról beszélünk, akik rendszerint megkérdőjeleznek dolgokat.
Rico szeret beszélni és szeret kérdezni (de főleg az előbbit), attitűdje többnyire optimista, de minimum realista; már ha nem idegesíti fel mondjuk egy összegabalyodott cipőfűző vagy a szélvihar. Hisz benne, hogy alapvetően minden teremtmény jó szándékkal született e világra, s igyekszik eszerint ítélkezni, mégsem hagyja figyelmen kívül a felismerés, hogy egyesekben ebből a jóból kicsivel kevesebb maradt fenn, mint azokban, akikben egy kicsit több. Ebből kifolyólag, ugyan mit sem szeretne jobban, mint békét kerek e világban, mikor kell odab*szni. Vagy épp nótázni egyet.
Egy szó, mint száz, ez az ember ösztönszerűen, természetes lazasággal tátikázik az mértékletesség egérszőr vékony arany középútján (amikor épp nem kürtjét fújja).
